4.Rész

Sziasztok! Ne haragudjatok,hogy nem hoztam új részt a múlt szombaton ! Megírtam a vizsgákat ,amik siralmasak. Na nem jártatom a számat itt az új rész!

           " Dönteni mindig a legnehezebb dolog a világon!  Dönts jól vagy bukj el!"


Dönteni mindig a legnehezebb dolog  a világon. Félsz ,hogy jól döntesz vagy rosszul. Nem tudom,hogy mit csináljak. Mindenki azt mondja menjek. Ha döntenem kellet régen ,mindig egy emberhez fordultam,az pedig nem más volt mint a volt edzőm. Ő már nincs köztünk. 3 éve annak,hogy meghalt. Eldöntöttem ,hogy ki megyek a sírjához. Felöltöztem ,majd le szaladtam a garázsba az autómért.  Most nem apám nagy masinájával mentem,hanem az én BMW-mell.

A temető 10 percnyire volt tőlünk,így hamar odaértem. Ki szálltam és elindultam megkeresni a sírt. Hamar meg is találtam,majd le ültem elé. Elmeséltem neki a gondomat. Aki hallott az biztos hülyének tartott. Pár per múlva gondomat meg hallgatták. Belülről egy szót éreztem Mindig igaza van hallgassak a szívemre és jól fogok dönteni,mert mindig a döntés a legnehezebb a világon.Fél az ember,hogy hibázik és rosszul dönt. Én is ettől féltem,hogy rosszul döntök. De hála ennek az embernek aki nem lehet velem,mindig tudom ,mit csináljak. Sok mindenre megtanított az életben. Sok mindenre megnevelt. Megtanította,hogy ,ha  győzni akarok szenvedjek érte. A bukás a legjobb tanító,mindig ezt mondta .És igaza van . Sok mindenben elbuktam . De a bukásom által lettem ,aki vagyok. Mindig volt erőm felállni,ha elestem. Felálltam és az autómhoz mentem. Be ültem és haza mentem.A család már otthon volt. 
-Sziasztok-köszöntem
-Szia-köszöntek egyszerre.
-Hol voltál?-kérdezte apa
-A temetőbe-mondtam
-És miért?-kérdezte
-Segítséget kértem- biztos hülyének néz.
-Kitől ? Tán egy halottól, vagy a temető gondozótól?-kérdezte apa
-Nem a volt edzőmtől-mondtam gúnyosan
-Jól van,és ne beszélj gúnyosan.Mire döntöttél?-kérdezte 
-Elmegyek-mondtam.Anya kezéből ki eset a tányér,Nádjá meg majdnem megfúlt.
- Akkor elmész-mondta anya
-Igen,de ne félj,ha nem szeretek ott lenni,akkor nem muszáj meg hosszabbítani a szerződést-mondtam
- Rendben-mondta,majd megtörölte a szemét.
-Az ügynökség ,majd hív-mondtam
-Rendben-mondta apa.
-Fer jössz velem vásárolni?-kérdezte Nádjá
-Persze ,csak előbb át öltözök-mondtam,majd fel szaladtam a szobámba.Gyorsan felkaptam egy nyári ruhát . A táskámba bele hajigáltam a telefont és egy kis pénzt. A napszemüveget feltettem ,majd le mentem Nadjahoz..

-Azt hittem,hogy nem érsz le máma-mondta Nádja
-Mintha te nem késnél-mondtam. Be ültünk az autó és elmentünk egy boltba.  Nádjával bejártuk az egész helyiséget,mire találtunk valamit. Vettünk pár cuccot Nádjának a suliba is. Nekem megtetszett egy könyv ,amit meg is vettem. Mire haza értünk este lett. Felmentem ,megfürödtem majd be bújtam az ágyba. Egyszer halom,hogy cseng a telefon.
-Jó estét Fernánda-köszönt egy ismerős hang.
-Jó estét-köszöntem
-Tudja ki vagyunk,akivel tegnap beszélt-mondta a férfi
-Igen, tudom ki maga-mondtam 
-És mire döntött?-kérdezte
-Megyek-mondtam
-Ennek nagyon örülök,holnap jöjjön ide-mondta
-Rendben-mondtam
-Holnap találkozunk,jó éjszakát-köszönt el,majd ki nyomta. Nem mentem le anyáéknak szólni,hanem aludtam tovább.