2015. augusztus 30., vasárnap

15.Rész!

 Agusztus utólsó napjaiban  megérkezet az uj rséz!  Kedves magyarországi olvasóimnak szeretnék sok sikert kiváni az uj tanévben. Nekem ,majd szeptember 14-én kezdődik.  Sok sikert és ki tartást a tanárokhoz! Jó olvasást! Komizatok. 

Puszi Noemi !!

 
Ezzel a képel szeretnék sok sikert kiváni az uj tanévhez !

 
Le másztam Marcoról ,majd a fürdőbe mentem.Megmostam az arcomat és a szememet. Mikkor ki mentem a szobából Marco az ágyon feküdt.
-Nem mennél ki?-kérdeztem
-Miért?-emelte rám a tekintetét
-Öltöznék-mondtam.
-Felőlem-mondtam,majd neki dőlt a párnának.
-Marco menj már ki-mondtam
-Rendben-mondta,majd felállt.
-Így jobban nézel ki-mondta vigyorogva,majd ki ment.
-Idióta - kiáltottam utána. Elő kaptam egy ruhát és felvettem .


 Hajamat ki engedtem,majd felvettem a kalapot. Felvettem a napszemüveget és a táskát,majd le mentem Marcohoz.
-Jaj- ijedt meg
-Mi van?-kérdeztem
- Találkoztam egy szörnnyel-nevetett
-Mit mondtál?-kérdeztem mérgesen
-Kis szörnyeteg-mondta,majd felkapott
-Tegyél le-ütöttem a hátát. Fülét se mozdítva kiabálásomra ki vitt az autóhoz.
-Maradj itt cica-kacsintott,majd vissza ment a házba. Pár perc múlva vissza is jött a bőröndökkel.
Be pakolta az autóba ,majd elindultunk. Kifelé bámultam az  ablakon. Gondolkodom jövőn és a jelenen. Miért történt ez az egész? Mi fog velem történni?  Marco simogatása térit vissza a valóságba. 
-Min gondolkodol szépségem?-kérdezte
-Lényegtelen-mondtam.
- Ugye nem a reggeli jár a fejedbe?-kérdezte 
-De-mondtam. Tovább az utat nézte.
 - Ne gondolj már rá! Elmúlt. Kész . Vége.-mondta
-Könnyű ezt mondani-mondtam.
-Megtenni is-mondta.- Ha kell segítek-kacsintott
-Hogy?-kérdeztem
-Vannak ötleteim-mondta
-Ó-sóhajtottam
-Megígérem ,nem fogsz a reggelire gondolni -simította meg a lábamat.
-Azt megnézem-mondtam. Meg érkeztünk a kikötőbe. Ki szálltunk és ki vettük a bőröndöt. Marco hozta a bőröndöt én meg karoltam őt.
- Néztétek kik jönnek ott- mutat felénk,mire nevetek. 3 lány lesz? 
-Helló-köszöntem
-Helló Carmen a nevem-mutatkozott be a szőke. Igaz mind a kettő az.
-Halli az én nevem meg Pillar-mondta
-Fernándá -mondtam mosolyogva. 
-Gyertek-szólt Marci. De jó,hogy csak én nem jöttem topánkába. 
-Marco segíts!-kiáltottam utána.
-Felöltözni is Marco segít?-kérdezte Robin
-Azt nem hagyja- mondta. -Na gyere vegyelek át. Kezemet felé nyújtottam,majd a nyakába kapaszkodtam. Felemelt ,majd átvett.
-Megvagy? -kérdezte
-Meg-mondtam. Be mentem egy kis szobába gondolom itt fogunk aludni. Marco is jött utánam. Rám néz ,majd elkezd vigyorogni.
- Gyere már ide-mondtam. Na most megszívatlak.
-Igen -állt meg előttem. Megfogtam a kezét,majd ki tessékeltem az ajtón és rá csuktam az orrára.
-Boszorkány megfizetsz!kiabált a túl oldalon. 
-Bocsi édes ,de át kell öltözzek.-mondtam. Hamar magamra kaptam a fürdőruhámat. Hajamat megfésültem . Ki nyitottam az ajtót,ahol Marco toporzékolt.
-Végre-mondta- Az előbbiért még kapni fogsz-mondta
-Félek-mondtam,majd ki kerültem de elkapott.
-Félhetsz is cica-mondta,majd be ment. Ki mentem a többiekhez.
-Cica gyere ülj ide-mondta Robin.
-Bocsi kandurka de ülök ide Hummles mellé.-mondtam,majd le ültem.
-Marco pipa rád-mondta Carmen
-Miért?-kérdeztem
-Amiért ki tessékelted-mondta
-Nehogy már ketten öltözünk-mondtam
-Biztos nem öltöztetek volna-nevetett Robin. Jött is az emlegetett szamár.
-Máskor ,ha lehet egy zsák pénzt emlegessünk-nevetem, mire Marco szúrós tekintettel nézet rám.
-Boszorkány , ne kötekedj ,mert megjárod- mondta
-Nem félek-mondtam játékosan.
-Fogsz te-mondta. 
-Nem megyünk úszkálni?-kérdezte Marci
-Akkor lesz kit bele fojtsak a vízbe-mondtam.
-Na gyere ide-állt fel. Fel ugrottam,majd  elkezdtünk szaladgálni. Két hülye szaladgál a jachton.
-Marci kapd már el-kiáltja neki Robin
-Gyere és segíts-kiabálja. A többiek jókat nevetnek rajtunk. Hirtelen két kart érzek magam körül. Marco az.  Nagy szemekkel nézek rá,mire ő vigyorogni kezd.
-Tessék , el van kapva-mondta Marco.
-Add ide-mondja Marci.
-Tessék -ad át Marco,mire szúrós szemekkel nézek rá.- De vigyáz a kis boszorkányomra- nevet,majd le ül a két csaj közé.
-Ne bánts-nézek rá nagy szemekkel.
-Bocsi cica ,de nem tudsz meghatni-mondta. Pár perc múlva elkezdet csikolni. 
-Neee- sikítottam.-Eresz el
-Nem-mondta
-Hagyd abba, kérlek -sikítottam.  Nem soká abba is hagyta. Könnyes szemel ültem fel.
-Megtanulod,hogy nem kötekedsz-mondta,majd ott hagyott. Fel álltam ,majd a többiekhez mentem.
-Gyere megyünk úszkálni - mondta Marco.
-Jó-mondtam. Bele ugrottunk a vízbe. Jaj de jó hideg.
-Ez hideg-mondtuk mind a hárman.
-Nyávogjatok -mondta Marco,majd ránk fröcskölte a  vizet,mire elkezdtünk sikítani.
-Macskákat minek hoztatok?-kérdezte Robin. Nem mondom ,de el vagyok a fiukkal,de azért gondolok a reggelire.  Az arca az még mindig előttem van. Minden pillanat ugrik befele. Nem akarok rá gondolni! De egyszerűen nem tudok. 
-Fer,min jár az agyad?-kérdezte Marco. Hangjától megijedtem
-Semmin-mondtam.
-Persze-mondta
-Úgy is tudod -mondtam. 
- El kell felejteni-mondta
-Megpróbálom-mondtam
-Segítsek?-kérdezte
-Hogy?-kérdeztem
-Sok ötletem van-huzot magához. Vállára hajtottam fejem,majd becsuktam a szememet.
- Van csoki?-kérdeztem, mire felnevetett
-Helyettem csoki kell?-kérdezte felháborodva
-A csokinak vannak kockái és édesek is-mondtam
-Nekem is van kockám ,és édes is vagyok-mondta
- De a csoki jobb-mondtam
-Az ágyban is?-kérdezte 
-Ott is-mondtam
-Nem hiszem,hogy tudnád nyögi a nevét-mondta
-Hát azt se hiszem,hogy a te nevedet lehet nyögni-piszkáltam
-Hidd el lehet-mondta
-Max csak sóhajtozni az unalomtól-nevetem,mire szúrós szemekkel nézet rám.
 -Ma este ki próbáljuk-mondta,majd megpuszilta az arcomat.
-Kihagyom, még elaludnék alattad-mondtam
- Ne kötekedj ,mert megjárod-mondta
-Félek édes-mondtam.
-Ne várd,hogy este legyen-mondta
-Uhu-huzogadtam a szemöldökömet.
-Véletlenül elveszik a szüzességet-nevetett.
-Menj a francba- úsztam el tőle. A többiek nagyba játszanak én meg mászok kifele ,mikkor valaki megfogja a lábam.
-Hova ,hova szépségem?-kérdezte Marco
-Vajon?-kérdeztem,majd elkezdtem ráncigálni a lábamat.
-Gyere vissza-mondta
-Nem-mondtam,majd nagy nehezen ki húztam  a lábamat a kezei közül .persze,hogy jött ő is. Figyelembe se véve ,elvettem egy csokit és elkezdtem majszolni. 
-Nekem is kell-ült le mellém.
-Hozzál magadnak-mondtam
-Ne csináld már-mondta
-Mit?-kérdezte
-A fesztivált-mondta
-Nincs buli-válaszoltam.
- hagyjuk-mondta. Elment a többiekhez én meg a szobánkba mentem. Végig nyúltam az ágyon, majd a plafont kezdtem el bámulni. Nem soká meg jött Marco is. Le feküd mellém,majd ő is bámulta a plafont.
-Komolyan ebbe mi az érdekes? A repedéseket nézed?-kérdezte egy kis idő múlva.
-Aha-mondtam. Felém mászik,majd elkezd vigyorogni.
-Egy majomtól nem látom a plafont.-mondtam
-Nem baj az. Nem szeretem, ha egy nő szomorú. Legyél egy kicsit vidám-mondta
-A-a-mondtam
-Na- hajolt egyre közelebb.
-Marco mit akarsz?-kérdeztem
-Én , semmit - vigyorgott rám kajánul.Hirtelen ajkait az enyémekre tapasztotta.Nem tudom mi ütött belém ,de kezeimet a nyaka köré fontam. Istenem de jól csókol. De jó nehéz is! Meg emelem magam mire kezeivel átölelt. Na az agyam tényleg elment vakációzni. Meg felvetkezve mindenről és mindenkiről  élvezem Marco csókját.  Az ajtó hangjára leszünk figyelmesek. Hamar elválunk Marcoval ,majd az ellőttünk álló Marcira nézünk, aki nagyba vigyorog. Vörös fejjel Marco mellkasába bújok. 
-Szólni akartam,hogy gyertek enni. De amint látom el vagytok egymással-mondta, majd ki ment
-Ezt megszívtuk-mondtam
-De legalább élveztük-mondta nevetve,mire vállon csaptam.
-Mondtam, hogy elfelejtetem veled a reggelit-mondta.
-Aha, de jó lenne ,ha le másznál rólam,mert nehéz vagy-mondtam.
-Pár perce nem panaszkodtál-piszkált.
-Mássz le-mondtam,majd úgy tett. Azt hitem, hogy megszabadulok tőle, erre a fejét a melleimre teszi.
-Így jobb-mondta. Nem mondtam semmit csak sóhajtottam. Miután meguntam Marco fejét nézni le löktem magamról.,majd  fel álltam.
-Éhes vagyok-mondtam
-Oh-mondta. Ki mentem ,ahol a többiek voltak. 
-Befejeztétek?-kérdezte Marci
-Mit fejeztek be?-kérdezte Pillar
-Mikkor be mentem egymás szájába voltak-mondta,mire a többiek elékeztek vigyorogni.
-Van még kaja?- kérdeztem
-Igen-mondták.
-Egyél,mert éjszaka kelleni fog az energia-szívatott Robin.
-Kapd te-mondtam
-Rendben-mondta. Hamar ettem,majd el mentem úszni. Olyan jó a vízben lenni.
-Már megint lubickolsz?-kérdezte Marco
-Aha-mondtam. Ki másztam a vízből,,mert már kezdet sötétedni,majd be mentem. Marco az ágyon volt végig nyúlva.
-Alszol?-kérdeztem
-Nem ,téged vártalak-mondta.
-Miért vártál?-kérdeztem
- Azért ,hogy a fejemet rád tegyem-mondta nevetve ,mire be intetem neki egyet.
-Nehéz a tök fejed-mondtam. Be feküdtem mellé,majd a fejét rám tette. Le löktem ,de csak vissza pakolta.
-Ha le lököd a fejem , megjárod-mondta,de nem érdekelt ,megint le löktem. Felém mászott,majd elkezdet csikolni.
-Mondtam,hogy megjárod-mondta
-Hagyd abba-mondtam
-Marcoo- nyögtem ki a nevét,mire rám nézet.
-Ne nyögj már-azt hiszik,hogy erőszakollak-mondta
-Akkor hagyd abba. Az ujjaidtól fáj az oldal bordám-mondtam
-Még jó,hogy nem más-mondta.- Büntetésből rajtad alszok-mondta,majd rám nehézkedett. Fejét kényelembe helyezte .
-De jó, itt védik a fejemet-mondta,mire rá csaptam
-Na-mondta. Hajával játszottam mikkor észre veszem,hogy Marco békésen alszik. Istenem de édes. Kezeimet a hátára tettem ,majd elaludtam én is.

2015. augusztus 15., szombat

14.Rész!

Sziasztok! Itt az új rész! Remélem tetszeni fog. Nagyon gyorsan telik a nyár és nem lesz időm blogolni. Ki várja a sulit? Szerintem senki! :) Szeptember 10-e körül fogok hozni egy sorrendet,hogy a blogokban ,mikkor lesz új rész!




*****MARCO REUS*****



Reggel ,Fernándával az oldalamon ébredtem meg.Olyan édesen aludt a mellkasomon. Kezei az oldalamon pihenve alszik. Lentről hangokat hallok,biztos Marcell meg Robin az. Be nyitnak,majd be jönnek.
-Marco ,nekünk nem is szólsz ,hogy nővel vagy?-kérdezte Robin
-Nem-mondtam
- Na és ki ez a kis vad cica?-kérdezte Marcell.
- Most mondjam meg?-kérdeztem
-Még szép-mondja Robin.
-Fernándá - mondtam.
- És mégis ,hogy kerül az ágyadba?-kérdezte Marci
-Itt lakik, és együtt megyünk nyaralni is -mondtam
-Jön velünk?-kérdezte Robin
-Aha-mondtam
-Akkor lesz kin legeltessük a szemünket-lökte meg Marcit
-Na le koptok róla . Ő az enyém-mondtam.
- Uhu-vigyorogtak. Érzem,hogy a keze megmozdul, oldalamon,majd a mellkasomra helyezi.
-Ébredezik?-kérdezték
-Lehet-mondtam. Feljebb csúszott,majd fejét a nyakamba fúrta.
-Ohó-vigyorogtak tovább
-Mi van?-kérdeztem halkan
-Hogy bujik hozzád, itt van valami-vigyorogtak.
-Mégis mi lenne?-kérdeztem
-Nem vagytok ti véletlenül együtt?-kérdezte Robin
-Nem-mondtam. Jó párszor már eljátszottam a gondolattal.
-Nem úgy látszik-mondja Marci. Fernándá nyöszörögni kezdet. Innen tudtam,hogy fel fog ébredni. Óvatosan ki nyitotta szemeit,majd a két idegenre szemezte.
-Jó reggelt-köszöntem
-Neked is-mondta
- Ők itt ,Marcell és Robin-mutattam be őket egymásnak.
-Sziasztok-köszönt. De szép mosolya van
-Helló cica-köszöntek vigyorogva. Fernándá rám néz,majd megszólal.
-Barátaid -mosolygott. Egyből tudtam,hogy mire mondja.
-Még szép-mondta Marci
-Éhes vagyok- néz rám nagy szemekkel.
-Csináljak reggelit?-kérdeztem.
-Később,még akarok egy kicsit rajtad feküdni-mondta,majd fejét a mellkasomra hajtotta.
-Bocsi,de mi is itt vagyunk!-mondta Robin
-Látjuk-mondtam
-Zavarjuk a szerelmeseket?-kérdezte Robin.
-Egy kicsit-vigyorgott rá Fernándá.
- Cica, neked  pénze kell?- kérdezte Robin,amin meglepődtem. Mire akar ez kilyukadni?
-Na ide figyelj! Ha együtt lennék Marcoval,nem a pénze miatt lennék vele együtt. Nekem is van ! Nem kell a más pénze! Remélem érthető voltam.-mondta mérgesen.
- Nyugi ,ez csak egy egyszerű kérdés volt-mondta Robin. 
-Én meg csak elmondtam -mondta,majd vissza hajtotta a fejét a mellkasomra. A hátát kezdtem el simogatni,hogy nyugodjon meg.
-Fer, mi most elmegyünk bevásárolni-mondtam,mire kétségbe eseten nézet rám.
- Ne hagyj egyedül kérlek!-bujt hozzám.
-Ne félj ,nem fog megtalálni-mondtam,majd rám emelte a tekintettét.
-Ti most miről beszéltek?-kérdezte Robin. 
-Elmondhatom?-kérdeztem,mire bólintott.
-Itt van egy ember,aki meg akarja erőszakolni-mondtam.
-Nem is csodálom . Hiszen gyönyörű vagy-mondta Marcell,mire Fernándá elpirult.
-Persze-mondta. 
-Nem leszünk sokáig,ígérem-mondtam.
-Jó,de én akkor is félek-mondta.
-Nem fog megtalálni ,nyugi- próbáltam nyugtatni.
-Le viszel a konyhába?-nézet rám mosolyogva.
 -Le-mondtam,majd ki másztam mellőle.
- Ne haragudjatok,de az este itt nem volt valami?-kérdezte Marcell
-Nem -vágja rá Fernándá.
-Na mi le megyünk,majd gyertek-mondták ,majd le mentek.  Fernámdára nézek,aki az ágyon ül.
- Mire haza jövünk pakolj be-másztam az ágyra,pont vele szembe.
-Jó-mondta.
-Ne félj, nem fog megtalálni-vettem kezeim közé az arcát.
-De ,ha mégis?-kérdezte
-Nem fog- mondta
-Félek,hogy megerőszakol-sírta el magát.Magamhoz szorítom és hagyom ,hogy sírjon.
-Ne beszélj butaságot-próbálom nyugtatni,de sikertelen. Jobban elkezd sírni. Magával ránt vissza az ágyba.Kezeit a  nyakam köré fonja,majd szorosan ölel tovább. Attól tartok ,hogy késni fogok. Nem érdekel annyira,de szerintem a fiuk,már a képemet köpködik. Fernándá enged a szorításából ,így fel emelem a fejem és a szemébe nézek.Barna szemei ki vannak sírva. Kezemet az arcára teszem.
-Nem hagyom,hogy bántson az a féreg- néztem a szemeibe.
-Köszönöm-mondta. Keze a tarkómra csúszik és elkezd lefele húzni. Ajkait pár perc múlva az enyémeken érzem. Kezeimmel az arcát simogatom. Miután elváltunk egymástól ,Fernándá el pirult.
-Olyan cuki vagy,mikkor elpirulsz-cukkoltam 
-Ha-ha-mondta
- Jövök nem soká, lágy kész baby - kacsintottam rá,majd le másztam róla.
-Marco,hozol nekem egy nap olajat?-kérdezte
-Persze-mondtam.
-Adok rá pénzt- mászott ki az ágyból.
-Eszedbe se jusson- szóltam rá.
 -De Marco- mondta
- Nem -mondtam. Fel öltöztem és mentem le a fiukhoz.
-  Nyomtatok egy menetet ?-kérdezte Marcell.
-  Nem-mondtam
- Akkor ? - kérdezték
-Elkezdte a sírást -mondtam
-Miért? -kérdezték
-Fél,hogy az a nyomorult megerőszakolja -mondtam,majd be indítottam az autót.
- Nem csodálom, hisz gyönyörű. A testét azt nem láttam, de biztos dögös-mondta,mire elmosolyodtam.
- Te mit mosolyogsz?-kérdezte Robin
- Azt , hogy milyen kíváncsiak vagytok- mondtam
- Szeretnénk a helyedbe lenni. Egy gyönyörű nővel ébredsz, fekszel. -mondta
-Hát igen szerencsés vagyok. De az jobb lenne ,ha több lenne köztünk-mondtam
-Meghódítod a hajón- veregette meg a vállam Marcell.
- Olyan édes volt ahogy bujt hozzád. Biztos nem volt köztetek semmi?-kérdezte Robin.
-De volt-mondtam,mire nagy szemekkel néztek rám.
-Mi?-kérdeztem
-Párszor elcsattant egy pár csók-mondtam
-Mázlista-mondta Robin.
- Hoztok magatokkal nőt?-kérdeztem. Nem örülnék neki,hogy Fer egyedül legyen nő,mert csak őt bámulnák.
- Ezt most kérdezed? Nem ismersz bennünket?-kérdezte Marcell.
-Hozunk két dögös szőkét-mondta Robin.
- Nem olyan,mint a tied, de dögösek-mondta Marcell. Szegény Fer szerintem csuklik,annyit emlegettük. Megérkeztünk a boltba.A fiukkal be vásároltunk,majd eszembe jutott  a nap tej vagy mi.
-Egy perc,csak megyek vesszek Fernándának nap tejet vagy mit-mondtam
-Tampont nem kell neki vegyél?-röhögött Robin
-Nem-mondtam. Gyorsan elszaladtam arra a sorra amelyen található az , ilyen szarok. Le kaptam a polcról egy karamell illatút ,majd mentem a fiukhoz.
- Na megvan ?-kérdezte Marcell
-Meg -mondtam. A telefonom rezegni kezd. SMS Aubamtól.
" Gyere gyorsan Fernándára rá támadt az a szemét!"
-Fiuk mozgás hazafelé -mondtam
-Miért? -kérdezték
-Fernándára rá támadott az a szemét-mondtam.
-Oké-mondták. Ki fizettük ,majd padló gázzal mentem haza fele. Be rontottam a házba,ahol Aubamayang, Kowaga ,meg az a szar házi volt. Nem mondom de jól elintézték.
- Fernándá?-kérdeztem
-Bent van Aidiaval - mondta Kow .
- Menj be,csak vigyáz , mert nincs sok ruha rajta- mondta Auba
- Köszi az infót-mondtam , majd  a szoba felé indultam. Aidiá pont akkor jött ki, mikkor én léptem az ajtóhoz.
- Halli-mondta,majd elment mellettem. Be mentem a szobába, ahol Fernándá sírt. Rám emeli tekintetét, majd elkezd sírni.Oda megyek,hozzá,majd szorosan magamhoz ölelem. 
-Éreztem,hogy történni fog valami- motyogta
-Bocsáss meg -mondtam
-Nem tehetsz róla -mondta. Az ölembe fészkeli magát,majd a nyakamba bujik.
- De, ha nem megyek el,akkor nem történt volna semmi bajod-mondtam.
- Azt hittem,hogy meg fog erőszakolni- tört ki belőle még jobban a sírás.
-Mit csinált veled?-kérdeztem.
-Le tépte rólam a pizsamát meg érezheted a hátamon,hogy ki van kapcsolva a melltartóm-mondta,mire tenyeremet a csupasz hátára tettem. 
- Nincs több veszély- simogattam a hátát.
-Olyan jó a karjaid közt lenni- nézet fel rám.
- Ennek örülök-mondtam. Ki sírt szemeiben a félelmet láttam.
- Miután ti elmentettek azután történt-kezdet el sírni. 
- Sh- tettem a szájára az ujjam
-Ne ezen járjon az agyad -mondtam. Be kapcsoltam a melltartóját,majd le fektettem az ágyra.
Egy kéz nyúl utánam, ami magára ránt.
-Kérlek ne hagy itt- öleli át a nyakam szorosan. Szemeim farkas szemet néznek a melleivel. Na ez hiányzott nekem. 
-Meg akartam nézni,hogy itt van az a szemét-sziszegtem 
-Ne-kezdet el sírni.Kezeimmel az oldalát simogattam, mivel nem tudtam megmozdulni,annyira magához szorított. Pár perc múlva enged a szorításából és nyílik az ajtó.
-Marco?- hallom Kowaga hangját.Kezemet felemelem, hogy itt vagyok.
-Tesó te tán szopol?-hallom meg Auba hülye kérdését. Nagy nehezen ki bújok az öleléséből és fel emelkedek.
-Azt hittem meg fúlok-mondtam. Látom Fernándá békésen alszik.
- Azok közt szívesen fuldokolnék-mondta Kowaga
- Kuss, ő az enyém-mondtam
- Nagy szerencséje volt a csajnak-mondta Kow
-Hogy jöttetek ide?-kérdeztem , de még mindig Fernándán ültem.
- Telefonon beszélt Aidiaval és egyszer csak egy sikítás hallottunk,majd ide jöttünk .-Mondta Kow
- A ruhát szét tépte rajta,épp a melltartójától fosztotta meg ,mikkor le szedtem róla-mondta Abua
 - Nagy szerencséje volt,hogy nem én voltam itthon-mondtam.
 -A rendőrök elvitték, Aidia meg teát csinál - mondta. Fernándá felébredt,majd körül nézet. 
- Csak mink vagyunk itt- mondta Auba
- Köszönöm, hogy le szedted rólam-mondta ,majd meg ölelték egymást. Fernándá rám néz,ekkor kapcsoltam ,hogy ideje lesz le másszak róla.
- Bocsi- másztam le róla. Török ülésbe ülök az ágyon,mikkor két kezet érzek meg a hasamon. A fiuk elmosolyodnak,majd veszik az adást,hogy menniük kell.
- Na legyetek jók-mondták,majd ki mentek.
- Ha éjjel felsírok,tud,hogy ezek megvertek szemmel -mondta, fordulok vele szembe.
-Miért?-kérdeztem
- Néz rajtam végig-mondta,majd úgy tettem
-Kívánatos- mondtam,mire fejbe csap
-Csak az igazat mondom- nevettem
-Inkább hozzád bújok -mondta,majd úgy tett. Végig dőltem vele az ágyon,majd a hajával kezdtem játszani.
- Nem kénne öltözni?- nézet fel rám.
- Később -hunytam le a szemem. Nem érdekelt semmi más csak Fernándá. Olyan édesen bujik hozzám. Most is a fülembe cseng,hogy jó a karjaim közt lenni.